Ez a kérdés minden vasárnap este felmerül bennem. Annyi mindent tervez az ember, és viszonylag kevés dolgot tud megvalósítani. És itt most nem a kötelező bevásárlásra, takarításra gondolok. Vagy mégis? Hiszen ezek viszik el a két nap nagy részét. Az iskola még csak egy hete tart, és máris mennyi tanulnivaló, lecke van... Nem fért bele az időbe egy kis biciklizés apa és lánya számára, nem mentünk sehova kirándulni...itthon tettünk-vettünk, tébláboltunk. Ezen sürgősen változtatni kell. Szüksége van Rubinak is a kikapcsolódásra, és lássuk be, az hogy elszaladunk őszi ruhát venni neki, nem a legmegfelelőbb módja ennek.
A változást kezdjük már most, mondjuk így:
1 nap: takarítás a földszinten
2 nap: takarítás az emeleten - nem mintha akkora lenne a ház, hogy két napig tart kitakarítani, de egyelőre ezt látom kivitelezhetőnek a sokatnemalvó kisfőnök mellett.
3 nap: vasalás
4 nap: semmittevés, esetleg barátnő látogatás - erről jut eszembe, Ildiékhez el kellene már mennünk.
5 nap: főzés - mi lenne, ha már pénteken megfőzném a szombati ebédet?
Rubit is rá kell venni, hogy péntek délután elkészítse legalább az írásbeli leckét, ezzel is időt szabadítva fel a hétvégéből. Már a hétfői órarendje is nagyon zúzós, de előre kell készülni a keddi napra is.
Remélem, ha így rákészülünk a szombat-vasárnapra, több időnk marad együtt lenni...bár tudom,ettől még minden vasárnap este fel fogom tenni a kérdést: Miért rohannak el a hétvégék?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése